Ez a bejegyzés RÓLATOK szól! Amikor elkezdtem a blogot, gondoltam, arra jó lesz, hogy kiadjam magamból a feszültséget. Gondoltam, majd 2-3 haver nézi, aztán nagyjából ennyit a látogatókról. De! Azt vettem észre, hogy egyre több olyan látogatóm van, akit nem is ismerek. És ez nagyon jól esik! Olyan, mintha több emberrel osztanám meg a problémáimat. végülis nem olyan, hanem így is van. Elsősorban köszönöm, a közeli barátoknak, hogy rendszeresen olvastok. Neveket nem írok, de úgy is tudjátok, hogy most RÓLATOK beszélek. :) Többen is mondták, hogy minden nap többször idenéznek, és várják a következő szösszenetemet. :) Nekik köszönhető, hogy még mindig írok. És persze nektek, kedves idegenek, akik nem is vagytok idegenek, mert valamennyire betekintést nyertek a magánéletembe, és valamilyen szinten megismertek. Az első kommentemet egy másik "csakegysrác"-tól kaptam, ő a blogol.hu-n van, ugyanezzel a néven, de a link kint van oldalt. Többen "tévedtek" ide az ő oldaláról. Neki is köszönöm, hogy kommenntelt, és hogy kirakta a linket az oldalára. 11 nappal ezelőtt még nagyon idegen volt nekem a blog írás, de nektek köszönhetően amint van valami friss élményem, izgatottan ragadok billentyűzetet, és közkinccsé teszem. Miattatok érdemes csinálni! Köszönöm a türelmeteket, a hűségeteket, és legfőbbképpen a véleményeteket! Ígérem, igyekszem hozni a színvonalt, bár tudom, millió jobb blog van, de ez éppen attól egyedi, mert az enyém. Vagy is a miénk. Mert igenis, a tietek is, akik olvassátok! Ti is szerkesztitek azzal, hogy megosztjátok a véleményeteket. Remélem, maradtok továbbiakban a Kedves Olvasóim, és gyarapodjatok! :) Csók mindenkinek! ;)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.