2009.04.30. 13:51

Üdv!

Jaja, kicsit eltünem, mostanában nincs sok időm gép elé ülni, mindig van valami programom. Tegnap délután, és ma délelőtt elmentünk haverral Squash-olni, had fogalmazzak úgy, hogy látszik, hogy régen voltam. :) Hétvégén nővéreméknél voltunk karámot csinálni, onnan is este 10 körül értem haza mindkét nap, ráadásul szombaton bementünk városba haverokkal sörözgetni. Hétköznap haverok bombáznak, szóval nem unatkozok. :) Tegnapelött végre visszacseréltük anyámmal a szobát. Hiányzott az általam tervezett falam. :) Most is megjöttem fallabdából, pancsolok egyet, aztán kajázok, és elpakolok a szobában, mert olyan, mintha egy bombát dobtak volna be. :) A lényeg, hogy nem tüntem el, voltam, vvagyok, leszek, csak most kicsit ritkábban. Jövőhéten végre megrendelem a hangkártyámat, veszek új nyírógépet, Aztán az is lehet, hogy még májusban megtudom venni az új winchester-t, és akkor a régi gépről végre át tudok pakolni mindent. Egyenlőre ennyi, mert éhenhalok. :) Búcsúzóul itt van a világ legjobb szakítós levele [ én  végig visítottam:) ]: 

Kedves Susan,

Tudom, hogy a bíró azt mondta, hogy ne találkozzunk a "lehülés" ideje alatt, de nem tudok tovább várni. Aznap amikor elmentél megesküdtem, hogy soha többé nem beszélek veled. De ezt csak a sérült kisfiú mondatta velem. Mégis, nem én akartalak először megkeresni. Azt képzeltem, hogy majd te csúszol, mászol előttem, hogy fogadjalak vissza. A büszkeségem akarta ezt. Most már látom, hogy ez sokba került. Elegem van abból, hogy úgy teszek, mintha nem hiányoznál, és nem érdekelne, milyen szarul vagyok. Nem számít, ki teszi meg az első lépést. Itt az idő, hogy a szíveink beszéljenek helyettünk. Azén szívem ezt mondja...
"Nincs még egy olyan nő, mint te, Susan."
Minden nőben, akit meglátok, téged kereslek, a szemeidet, a melleidet. De ők nem te. Még csak nem is közelítenek. Két héttel ezelőtt találkoztam ezzel a kiscsajjal az Ithaca Bar-ban. Hazavittem magamhoz. Nem azért mondom el, hogy megbántsalak, csak szeretném érzékeltetni, elszántságomat. Fiatal volt, úgy kb. 19 éves. Tökéletes teste volt, amit csak a fiatalság és a sok év jégkorcsolyázás adhat. Tényleg tökéletes. Feszes cicik, amiket még nem láttál, és olyan segg, hogy összeszaladt a nyál a számban. Minden férfi álma, nem igaz? De ahogy ott ültem a kanapén miközben a csaj rajtam furulyázott, azt gondoltam, milyen dolgok lettek a legfontosabbak az életünkben. Olyan felszínes az egész. Mire jó egy abszolút tökéletes test? Jobban dugott tőle az ágyban? Hát ebben az esetben, igen. De amit ezzel mondani akarok, hogy jobb ember lett tőle? Jobb szíve van, mint az én kevésbé vonzó Susan-omnak? Kétlem. Erre még sohasem gondoltam ezelőtt. Tálán kezd benőni a fejem lágya. Később, miután vagy 5x beleélveztem, az jutott eszembe: "Miért érzem én magam olyan kiszáradtnak és üresnek?" Ez nem lehetett a hibátlan technikája vagy az eszméletlen nedves puncija, a szüntelen szexvágya vagy bármi más. Valami hiányzott. Mi a fene lehet az? Amikor hirtelen beugrott. Nem volt a régi, mert nem voltál ott Susan! Hogy nézd. Érted mit akarok ezzel mondani? Semmi sem a régi nélküled. Susan megőrülök nélküled!!! Minden, amit teszek, rád emlékeztet. Emlékszel Carol-ra, az Upper Side-i egy gyerekes anyára, akivel tavaly találkoztunk? Múlt héten átugrott, és hozott egy nagy tepsi lasagne-t. Azt mondta, hogy nő nélkül nem vagyok jól tartva mostanában. Nem igazán értettem, de nem is fontos ez most. Szóval, megittunk egy pár üveg bort, és hipp-hopp, ott dugtam a régi hálószobánkban. Igazi fasztarisznya volt. Mindent megadott, amire vágytam, tudod, mint egy igazi nő, aki nem parázik a súlya vagy a karrierje miatt, vagy, hogy hallanak-e a gyerekek valamit. Aztán hirtelen kiszúrta a dönthető tükröt a nagyid régi sminkes asztalán. Letette a földre, fölé álltunk, és úgy néztük, ahogy döngetem. Nagyon izgató volt, de egyben elszomorított is, mert eszembe jutott, hogy "Susan miért nem tette soha le a tükröt a földre? Már vagy 14 éve megvan az a régi tükör, de még egyszer sem használtuk erre." Szombaton, a kis húgod ugrott be a bírósági végzés másolatával. Vicky még olyan gyerek meg minden, de már most is jó fej, és igazi barátként viselkedett ebben a nehéz, fájdalmas időben. Sok jó tanáccsal ellátott veled, és úgy általában a nőkkel kapcsolatban. Szeretne minket újra összehozni! Susan, tényleg! Ott iszogattunk a fürdőkádban, és jobb időkről beszélgettünk. Itt van ez a tinédzser lány, akinek ugyanaz a DNS-e mint a tiéd, és csak arra tudtam gondolni, mennyire olyan, mint te voltál 18 évesen. Majdnem elsírtam magam. Aztán egyszer csak kiderül, hogy Vicky igazán szereti a análszex-et. Eszembe jutott mennyiszer próbáltalak rávenni, hogy próbáljuk ki, és hogy mennyi olaj volt ez a tűzre kettőnk között. De látod még akkor is, amikor éppen a kishugod popsijába dugom a farkam, csakis rád gondolok! Így igaz, Susan! A szívedben érzed, tudom! Nem gondolod, hogy úrja kezdhetnénk? Töröljünk el minden rosszat, és kezdjünk tiszta lappal. Szerintem menne. Ha ugyanígy érzel, kérlek, kérlek, kérlek, tudasd velem. Ha meg nem, akkor elmondanád hova tetted a TV távirányítót?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csakegysrac.blog.hu/api/trackback/id/tr111095691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

attila.1969. · http://attila1969.wordpress.com/ 2009.04.30. 18:14:55

Ez frappáns szakítós volt,csak az is olvassa akinek szántad?Örülök,hogy jól érzed magad és írj,ha van időd.Ja,és ezt a számot nagyon szeretem..Ki ne vedd!!!!

csakegysrac 2009.04.30. 19:30:05

@RUSZKIBAKA: Üdv! Igazából nem szántam senkinek, csak rátaláltam, és bejött. Így kell csinálni, nem? :) Eszem ágában sincs kivenni ezt a számot! :)
További jó hétvégét!

mjudit49 2009.05.02. 00:36:33

Csak így tovább.Szép napokat kívánok.J.
süti beállítások módosítása